Bár elsőre nem úgy tűnik, hogy a méhek hűtőbe pakolása, elkábítása, megborotválása és egy kis eszköz rájuk ragasztása túl állatbaráti tett lenne, mégsem kegyetlen állatkísérletről van szó. Az utóbbi években veszélybe kerülő hasznos kis lények megmentésére tesz kísérletet egy ausztrál kutatóintézet a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) azzal, hogy nyomon követi 5000 méh útját. Egy 2,5 mm-es RFID chip segítségével mindig tudják, merre járnak a rajok.
Egész kolóniák pusztulnak ki a világ minden táján az utóbbi időkben minden különösebb kiváltó ok nélkül. A probléma súlyosbodása, és a méhek lehetséges totális kihalása az emberiség életében is katasztrofális következményekkel járna. A méhek nélkül a komplett növényzet 80% -a nem létezne. A mezőgazdaság és a biodiverzitás nagy mértékben károsodna. Búcsút mondhatnánk a limonádénak citrom és lime híján, ugyanúgy a paradicsomnak, avokádónak, és anyu sem tudna több bablevest készíteni.
Forrás: www.csiro.au
Az emberiség egyik rossz tulajdonsága, hogy bárhol jár, jókora szemétkupacokat hagy maga után. Nincs ez másképpen a világűrben sem. Minden oda kilőtt műszaki eszközt is előbb utóbb elér a végzete és működésképtelenné válik. Aztán a fizikai törvényei szerint szorgalmas keringésbe kezdenek a Föld körül.
Az emberiség túl van több mint 6000 fellövésén: műhold, mesterséges bolygó, űrszonda, űrállomás, űrhajó jutott el a Holdig vagy a bolygóközi terekig. Legtöbbjük azonban sokkal közelebb, Föld körüli pályán ért célt és kezdte meg munkáját. Az űrkorszak már túllépett a hőskorán és a múlt kézzelfogható veszélyt, űrszemetet jelent, ami manapság még nem sürgetően kardinális kérdés, de idővel az lesz. Az első szemetelő Edward White volt, aki Gemini-4 amerikai űrsétája alkalmával hagyott el egy pár kesztyűt. Az egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a Föld körül.
Forrás:www.telegraph.co.uk
A mobiltelefonjaink manapság tele vannak mindenféle alkalmazással, de vajon hányunknak van biztonsági alkalmazás telepítve? Ha jó környéken élsz és dolgozol is, soha nem tudhatod, mikor kerülhet sor veszélyes helyzetre, amiben fenyegetettnek érzed magad. Egy nyomkövető mobilalkalmazás, mely elküldi, hol vagy pontosan és lehetőséget ad riasztásra, sürgősségi biztonsági intézkedésekre, megmenthet.
Szerencsére ma már egyre több információs technológiai cég készít ingyenes és prémium mobilalkalmazást a nők számára. A legjobb módja annak, hogy minimálisra csökkentsük az esélyét az áldozattá válásnak az erőszakos bűncselekményekben (rablás, szexuális zaklatás, nemi erőszak, a családon belüli erőszak), ha időben felismerjük a helyzetet, és segítséget hívunk.
A mezőgazdaság világszerte az egyik legjelentősebb üzletág, az USA-ban például több mint 4 milliárd dollárt tesznek ki az iparágban dolgozók bérei. Bejegyzésünkben ma arra keressük a választ, hogy hogyan segíthet a GPS technológia hatékonyabbá tenni az agrár ágazatot.
1. GPS vezérelt robotok
Ahogyan már említettük, a mezőgazdasági termelésre fordított pénzügyi erőforrások nagy részét a munkadíjak teszik ki – ezek csökkentésében nyújthatnak segítséget a robotok, melyeket GPS alapú rendszerekkel irányítanak. Így az automatizálható munkákat gépek végezhetik, költséghatékonyabbá téve ezzel a termelést, hiszen ezek folyamatosan, a nap bármely szakában tudnak dolgozni.
Bár áruk nem alacsony, az elvégzett munka mennyiségét tekintve még ezzel együtt is megtakarítást jelenthetnek egy munkás éves bérköltségéhez viszonyítva. Míg az Egyesült Államokban még csak most kezdenek teret hódítani, Európában már gyakrabban használják őket különféle folyamatok elvégzésére.
Magyar kutatócsoport vizsgálta a galambok csoportdominanciáját, melyben arra igyekeztek választ kapni, hogy milyen döntési folyamatok alapján működik egy-egy galambdúc. A kutatás eredményeit a Science magazin is publikálta.
A hat tagú, főleg magyarokból álló csapat arra kereste a választ, hogy egy önálló egyedekből álló galambraj hogyan tud egységként mozogni mind földön, mind levegőben. A válaszadáshoz a csoportot két különböző helyzetben vizsgálták: etetés, illetve repülés közben.
A madarakat nyomkövető egységekkel szerelték fel, melyek gyakori időközönként (másodpercenként többször) rögzítették a galambok tartózkodási helyét, s egyéb vizuális szenzorokkal is megfigyelték a dúcot.
© 2016 Inepex Zrt. | Minden jog fenntartva | Szerződési feltételek | Kapcsolat
