Nem kell követni a divatot, hogy tudjuk: a férfiak és nők ízlése általában igencsak eltérő, amikor színekről van szó. Azonban míg a férfiak inkább a visszafogott árnyalatokat részesítik előnyben az öltözködésükben, sokkal nyitottabbak a feltűnő színekre, ha autóról van szó.
A kerék feltalálása egyértelműen pozitív hatással volt az emberiség életére, a nagy távolságok leküzdhetővé váltak, időt és energiát spórolunk négykeréken, az okosautók lassan álomból a hétköznapok használati tárgyaivá szelídülnek. Sok autót használunk Magyarországon is, 3,084 millió regisztrált személygépkocsi jut 4,1 millió háztartásra. De mit tehetnénk, ha egy reggel többé nem találnánk meg a slusszkulcsot?
Rengeteg lehetőségünk van, ma már saját autó nélkül is gyakorlatilag bárhová eljuthatunk. Ha a magányos utazás hívei vagyunk, a robogó vagy a bicikli remek alternatíva lehet. Előbbi éves fenntratása sokkal kevesebb, mint egy személyautóé, utóbbi pedig a sportos életmód alappillére lehet. Sokan ódzkodnak a tömegközlekedési eszközök használatától, mert “sok időt vesz el”, “kényelmetlen”, “ nincs elég ülőhely” stb. Ez egyrészt igaz, másrészt Szentendréről Budapestre beérni a munkahelyünkre autóval a reggeli csúcsforgalomban igazi kihívás. További előnye, hogy egy nagyvárosban környezetkímélőbb megoldás, ha metróval, villamossal utazunk, mintha 1 millió autó rontja magából a CO-t a dugóban.
Az autógyártók egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az egyre gyarapodó funkciók kiszolgálására már nem elegendőek az eddig használt megoldások. Új szabvány, az Ethernet adhat segítséget a probléma áthidalására.
Franz Korf a Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolájának informatikusa szerint, több ezer interfész található egy korszerű járműben, és az ezekkel szemben támasztott követelmények napról napra nőnek, így a jelenleg alkalmazott technológiák lassan a határaikhoz érnek.
Egy elektromos autó, mely kizárólag mozgássérültek számára készült és segít a nagyobb függetlenség elérésében.
Nem sokkal az első gépjárművek megjelenése után felmerült az igény azok azonosítására. Magyarországon már az 1900-as évek hajnalán is létezett rendszám, ha nem is volt ötszáznál több nyilvántartott jármű.
Rendeleti szinten 1910-től beszélhetünk idehaza forgalmi rendszámról. Ekkor az országot 15 kerületre osztották, mindegyikük kapott egy betűt. Egy rendszám csupán egy betűből és három számjegyből állt.
Később a világháborús időszakokban olyan állapotok uralkodtak, hogy a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártani, így a jármű tulajdonosai illegálisan készítették el azokat.
1948-tól azonban fordulópont következett be. Kötelezővé tették a műszaki vizsgát és új rendszámokat vezettek be, így sok addig közlekedő jármű kivonásra került a forgalomból.