Több mint két éve foglalkozik a GRACE műholdak mérési adatainak elemzésével a Budapesti Műszaki Egyetem fiatal kutatója. Kiss Annamária szerint a klímaváltozás okozta jégolvadás a sarkvidékeken kevésbé riasztó folyamat, mint ahogyan az a közfelfogásban megjelenik.
A GRACE műholdakat 2002-ben a NASA és a Német Űrügynökség lőtte fel. Eredetileg 5 éves élettartamra tervezték, de a jelenlegi álláspont szerint még jó pár évig fent maradnak, és 2016–17-re az „utódjaik” indítását is betervezik. A műholdpár átlagosan egy hónap alatt kerüli meg a Földet. Pozíciójukból és a köztük lévő távolságból egy globális geoidmodell állítható össze, amely jól tükrözi a Föld felszínén lejátszódó időbeli elváltozásokat, az óceánok, folyók vízállását, és a jégolvadást.
A csillagászok feltételezése alapján a galaxisokat az anyag ismeretlen formája fogja közre, mely gravitációt hoz létre és a helyükön, pályájukon tartja a galaxisokat és csillagokat. Ez az anyag az univerzumot egyben tartó ragasztóként hat, a neve sötétanyag.
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Bár a sötétanyagot nem látjuk, a csillagászok rájöttek hogyan találhatnak rá. A Hubble űrtávcsővel 2 év alatt egy 600 képből álló mozaikot raktak össze, melyek az égbolt egy jókora részét ábrázolják 3D-ben, melyen közel 2 millió galaxis látható.
A Hubble kozmosz felmérés, az űr eddigi egyik legátfogóbb leképezése.
A GPS koordináták manapság már az élet számtalan területén jelen vannak, beférkőztek mindennapjainkba. De hogyan is működik pontosan a GPS alapú pozícionálás, milyen tényezők befolyásolják működését és pontosságát? Ezekre a kérdésekre keressük a választ mostani bejegyzésünkben.
A GPS pozícionálás során nem történik más, minthogy több ismert pozíciójú műholdtól megmérjük a távolságunkat. 1 db műhold segítségével csupán egy gömb felületére képezhetjük le pozíciónkat, de 4 db műholddal már egyértelműen meghatározható helyzetünk. A pontos pozíciónk meghatározásához szükséges 3 koordinátát (x,y,z), a 3 műhold metszéspontja adja, a 4. segítségével pedig a földi vevő és a műhold óráját szinkronizálják (dt). Így nagy pontossággal meghatározható a vevő földi helyzete. A távolság mérése a jelterjedési idő alapján történik, így nagyon pontos órák kellenek az időméréshez, amit a műholdakon elhelyezett atomórák alkalmazásával valósítanak meg.
Tovább olvasom
© 2016 Inepex Zrt. | Minden jog fenntartva | Szerződési feltételek | Kapcsolat
