Az élet számos területén merül fel nap mint nap az a probléma, hogy a hagyományos GPS rendszerek néhány méteres pontosságát javítsák. Elsősorban azokat a közlekedési területeket érinti ez, ahol az élet- és vagyonbiztonság szempontjából kritikus a navigáció és a hagyományos megoldások ellenőrzésének fokozása a cél.
A differenciális GPS (DGPS) szolgáltatás különböző lehetőségeket kínál a fent említett problémákra. A működés alapja, hogy egy ismert helyzetű földfelszíni vevő méri az egyes GPS műholdak által sugárzott jelek hibáit. Korábbi cikkünkben beszámoltunk már a helymeghatározás pontosságát befolyásoló főbb tényezőkről, köztük a légkör torzító hatásairól is. Ezt hivatott javítani a földi rögzített állomás, mely kisugározza a korrekciós adatokat a mozgó GPS-vevők felé. A vevőknek természetesen rendelkezniük kell ennek a jelnek a vételi lehetőségével („dual frequency”).
Az így megnövelt pontosság csak a rögzített földi állomás környezetében használható ki – legfeljebb néhány száz km – ahol a légkör állapota még azonosnak vehető a rögzített földi állomás fölötti légkör állapotával.
Tovább olvasom
Az emberiség egyik rossz tulajdonsága, hogy bárhol jár, jókora szemétkupacokat hagy maga után. Nincs ez másképpen a világűrben sem. Minden oda kilőtt műszaki eszközt is előbb utóbb elér a végzete és működésképtelenné válik. Aztán a fizikai törvényei szerint szorgalmas keringésbe kezdenek a Föld körül.
Az emberiség túl van több mint 6000 fellövésén: műhold, mesterséges bolygó, űrszonda, űrállomás, űrhajó jutott el a Holdig vagy a bolygóközi terekig. Legtöbbjük azonban sokkal közelebb, Föld körüli pályán ért célt és kezdte meg munkáját. Az űrkorszak már túllépett a hőskorán és a múlt kézzelfogható veszélyt, űrszemetet jelent, ami manapság még nem sürgetően kardinális kérdés, de idővel az lesz. Az első szemetelő Edward White volt, aki Gemini-4 amerikai űrsétája alkalmával hagyott el egy pár kesztyűt. Az egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a Föld körül.