A 2014 őszére teljes szolgáltatást ígérő első közös európai infrastruktúraként emlegetett Galileo projekt már biztosan nem lesz kész a tervezett időre. Bár az Európai Bizottság kiemelten kezelte az európai műholdas navigációs rendszer ügyét, jelenleg csak 2015-re igérnek pár korai szolgáltatást.
Ahogy megírtuk egy korábbi cikkünkben, a nemzetközi versenytársak sikeresen vannak jelen és törnek be a piacra. Globális lefedettséggel rendelkezik az amerikai és az oroszok által fejlesztett GLONASS, a kínai COMPASS/Beidou 10 műholddal üzemel, és az ázsiai-csendes-óceáni térségben már kereskedelmi megrendelőknek is szolgáltat. Az indiai IRNSS rendszerhez tavaly lőtték fel az első műholdat, az Egyesült Államok már a GPS harmadik verzióján dolgozik.
A Galileo programban nagyon feszes és hibamentes 12 hónapos időszaknak kellene következnie, hogy ne legyen még kínosabb késés. Az EB végcélja 30 műhold fellövése, melyek közül 24 adja a rendszer fő vonalát, míg 6 tartalékban kering majd. Jelenleg csupán négy kísérleti szatellit van fellőve.
Valószínűleg a GPS technológiát már nem kell bemutatni senkinek, sőt többször írtunk már mi is a működéséről, megfelelő használatáról. Ezt a 24 aktív műholdból álló helymeghatározó rendszert sok más technológiához hasonlóan először katonai célokra fejlesztették ki, majd később a civil élet egyik fontos szereplőjévé vált.
Nem a GPS azonban az egyetlen helymeghatározásra használható rendszer (GNSS-Global Navigation Satellite System). A most következő néhány bekezdésben bemutatjuk a már működő orosz-indiai GLONASS, valamint a még fejlesztés alatt álló EU által fejlesztett Galileo és a kínai Compass műholdas helymeghatározó rendszereket.
GLONASS
Az oroszok által fejlesztett GLONASS a GPS egyik komoly alternatívája. 24 műholdja már 2007 óta a levegőben kering és működik. Néhány okostelefon már most is rendelkezik GLONASS vevővel is, így a GPS-t kiegészítve lehetővé válik az akár méteres pontosságú helymeghatározás. A GLONASS-műholdak használata a GPS-hez hasonlóan ingyenes.