A 2014 őszére teljes szolgáltatást ígérő első közös európai infrastruktúraként emlegetett Galileo projekt már biztosan nem lesz kész a tervezett időre. Bár az Európai Bizottság kiemelten kezelte az európai műholdas navigációs rendszer ügyét, jelenleg csak 2015-re igérnek pár korai szolgáltatást.

Ahogy megírtuk egy korábbi cikkünkben, a nemzetközi versenytársak sikeresen vannak jelen és törnek be a piacra. Globális lefedettséggel rendelkezik az amerikai és az oroszok által fejlesztett GLONASS, a kínai COMPASS/Beidou 10 műholddal üzemel, és az ázsiai-csendes-óceáni térségben már kereskedelmi megrendelőknek is szolgáltat. Az indiai IRNSS rendszerhez tavaly lőtték fel az első műholdat, az Egyesült Államok már a GPS harmadik verzióján dolgozik.

A Galileo programban nagyon feszes és hibamentes 12 hónapos időszaknak kellene következnie, hogy ne legyen még kínosabb késés. Az EB végcélja 30 műhold fellövése, melyek közül 24 adja a rendszer fő vonalát, míg 6 tartalékban kering majd. Jelenleg csupán négy kísérleti szatellit van fellőve.

Forrás: Európai Bizottság honlapja

Szeptemberi hír volt, miszerint késik két végleges műhold hollandiai tesztelése, ezzel a fellövésük rögtön 2014 nyarára tolódott. Az építő OHB AG is késve juttatta el a műholdakat a hollandiai tesztelésre, mivel a szatellitek egyik elemét gyártó brit beszállító hónapokat késett saját munkájával. Az orosz rakétatechnológia szintén csúszást okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) Francia Guyanán található kilövőállomásáról nem lehet majd négynél több Szojuzt fellőni 2014-ben.

A kivitelezési időt növeli, hogy egyszerre maximum két műholdat lehet földi körülmények között tesztelni Hollandiában, majd azok fellövése után lehetne csak folytatni a földi előkészületeket. Ráadásul bármikor előfordulhat, hogy valamilyen technikai nehézség miatt esetleg egy-egy fellövés sikertelenül zárul.

A Galeilo létszükségelet lenne Európának…

• Számos uniós szabályban elő van írva a vele való kompatibilitás, például az energetikai vagy távközlő infrastruktúrát illetően, de mivel a technológia még nem létezik, ezért az amerikai GPS rendszernek vagyunk kiszolgáltatva.

• A Galileo nem katonai szolgáltatás lenne, hanem tisztán üzleti alapú, így konfliktus esetén sem kellene a megrendelőnek attól tartani, hogy lekapcsolják a szolgáltatásról.

• A műholdas navigációs-, pozicionálási és időmérési piac a várakozások szerint a következő tíz évben 220 milliárd eurós üzletággá nő, már ma is jelentős bevételi százaléka a GDP-nek, ezért is fontos, hogy minél előbb saját működő rendszere legyen Európának.