A szalakóták száma Európában jelentősen lecsökkent, és bár a Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, védelme nagyon fontos. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében 13 madarat láttak el jeladóval az elmúlt két hétben, a kutatás keretében hozzávetőlegesen 100 egyedre szeretnék felszerelni.

Szalakóta (Fotó: Máté Bence)

Ezzel a technológiával szakemberek pontos adatokat kapnak a faj költőhely-használati és hosszú távú vonulási szokásairól. A madarak repülését a lakosság is követheti az interneten: www.satellitetracking.eu A szalakóták csak néhány hónapot töltenek Európában, az év nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, valamint az afrikai telelés teszi ki. Évente akár 15 ezer kilométeres utat is megtesznek, miközben olyan nehézségeket kell leküzdeniük, mint a klímaváltozás hatásai, vadászat, táplálékhiány. Ha a kutatók alaposabban ismerik a vonulási útvonalat, a veszélyeztető tényezők csökkenthetők.

Szalakóta PTT jeladóval (Fotó: Tokody Béla)

A vonulási útvonalak és telelőterületek pontos ismerete mellett a költőterületek használatáról is szeretnének többet tudni a kutatók. A két projektben különböző típusú műholdas jeladókat használnak. A klasszikus PTT adók nemcsak a tartózkodási pont koordinátáit kapják a műholdakról, az Argos műholdrendszeren keresztül küldik el a kutatóknak ezt az információt (a GPS-GSM adók a földfelszíni mobiltelefon-hálózaton keresztül kommunikálnak). Ezek a készülékek 1-2 km pontossággal állapítják meg a jeladót viselő madár helyzetét bárhol a Földön, ami elég pontos a vonulási útvonal megrajzolásához. A projektben Magyarországon 30 szalakótára kerül ilyen jeladó. Az elmúlt két hétben 5 madár már meg is kapta ezt.

Szalakóta GPS loggerrel (Fotó: Széll Antal)

A szalakóták költőterület-használatának vizsgálatához a PTT jeladókénál sokkal nagyobb pontosságra van szükség. Ennél a kutatásnál GPS loggereket alkalmaznak, melyek akár 3 méter pontossággal riportolnak. 30 000 pozícióadat tárolására is képesek, adójuk hatósugara azonban korlátozott. A tárolt adatok egy speciális vevőegység segítségével csak 200 m-es távolságból tölthetőek le. A projektben 60 magyar szalakóta kap majd ilyen speciális adatrögzítőt. A jeladó nem lehet nehezebb a madarak testsúlyának 3-5 %-ánál. A szalakóták súlya átlagosan 130-180 gramm, a PTT jeladó mindössze 4,5 grammot, a GPS logger adó pedig 5,5 grammot nyom, napenergiával működik, így egyik készülék sem zavarja a madarakat mindennapi életükben.

forrás: www.rollerproject.eu