A csillagászok feltételezése alapján a galaxisokat az anyag ismeretlen formája fogja közre, mely gravitációt hoz létre és a helyükön, pályájukon tartja a galaxisokat és csillagokat. Ez az anyag az univerzumot egyben tartó ragasztóként hat, a neve sötétanyag.

A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Bár a sötétanyagot nem látjuk, a csillagászok rájöttek hogyan találhatnak rá. A Hubble űrtávcsővel 2 év alatt egy 600 képből álló mozaikot raktak össze, melyek az égbolt egy jókora részét ábrázolják 3D-ben, melyen közel 2 millió galaxis látható.

A Hubble kozmosz felmérés, az űr eddigi egyik legátfogóbb leképezése.

Ennek eredményeképp világossá vált, hogy a közönséges anyagból keletkező csillagokat és galaxisokat a gravitáció tartja fogva a sötétanyag felhőiben, így szabva meg a világűr felépítését.

Nem sokkal az ősrobbanás után, a sötétanyag gravitációs tartása volt az egész univerzum fejlődésének alapja, saját létezésünket is ennek köszönhetjük. Bármilyen fontos is a sötétanyag létezésünk szempontjából, a csillagászoknak egyelőre elképzelésüknek sincs mibenlétéről.

A közönséges fizikai anyagokat látni, tapintani, érezni, szagolni, ízlelni tudjuk, a sötétanyagot nem. Eddig a Hubble űrtávcsőnek volt köszönhető, hogy a csillagászok módot találtak a felkutatására és mérésére. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötétanyag aránya, és 72% a sötétenergia.

Ha a legújabb mérések valósnak bizonyulnak, lehetőség nyílik arra, hogy a műholdak segítségével tudhassunk meg többet a sötétanyag tulajdonságairól. A GPS, GLONASS és Galileo műholdak keringési pályáját vizsgálva jutottak amerikai kutatók erre az eredményre. A műholdaknak nagy előnye, hogy nagyon pontosan ismerjük a pályájukat. Kilenc hónapon át gyűjtöttek adatokat a műholdak mozgásából, és az eredmények segítségével a Texas egyetem kutatói újrakalkulálták a Föld tömegét. A mérésekből átlagosan 0,005 és 0,008 százalékkal nagyobb érték jött ki a bolygó tömegére, mint amennyi eddig hivatalosan ismert volt. A plusz terhet egy 191 kilométer vastag, 70 ezer kilométer széles sötétanyag mező okozhatta.

Azt már eddig is sejteni lehetett, hogy a rejtélyes anyag közvetlenül körbeveszi bolygónkat , amire az űrszondák váratlan és megmagyarázhatatlan sebességváltozásaiból lehetett következtetni. A műholdas mérések igazolásával egyértelmű bizonyítékokat kaphatunk az eddigi feltételezésekről és egy új lehetőség adódik a rejtélyes világegyetem további megismerésére.